Tehén ízületi betegségek

tehén ízületi betegségek

tehén ízületi betegségek

Actinomycesek okozta betegségek A kórtani szempontból fontos Actinomyces fajok az ember és a különféle állatfajok nyálkahártyáinak a lakói. Gram-pozitívak, pálcika alakúak, gyakori, hogy egyik végük bunkószerűen megvastagodott.

A háziállatok fertőző betegségei (Állatorvosi járványtan II.)

A genusba tartozó fajok közül az A. Actinomycosis Főként a szarvasmarha és a sertés, ritkán más állatfajok idült, lokális, a szövetek gennyes gyulladásával és tehén ízületi betegségek granuloma képződésével járó betegsége. A betegséget az A.

tehén ízületi betegségek

Sertésben gyakran az A. Mindhárom faj a megtámadott szövetekben jellegzetes elváltozást okoz, gennysejtekkel körülvett ún. Betegséget csak akkor okoz, ha a bőr vagy a nyálkahártyák sérülésein keresztül a szövetek közé jut. Szarvasmarhákon a fogváltáskor, a szúrós takarmányok okozta nyálkahártya-sérüléskor, sertésekben főleg a tőgy bőrén vagy a csecsbimbókon a durva padozat, továbbá a malacok fogai által okozott sérüléseken át jut be a szövetek közé.

A szarvasmarhák ízületi betegségei

Ivartalanítás és egyéb kisebb műtétek során is a szövetek közé juthat a kórokozó. A betegség szórványos, a szarvasmarhán és a sertésen kívül ritkán lovakban, továbbá kutyákban és macskában is előfordul. A szövetek közé hatolt kórokozó granulomák képződését indítja meg, amelyek belseje elgennyesedik, majd a gócot epitheloidsejteket és idegentest típusú óriássejteket tartalmazó sarjszövet veszi körül. A folyamat kötőszövetesen eltokolódva meggyógyulhat, de szarvasmarhán gyakran az állkapocs- és állcsontban a fogmederből kiindulva, sertéseken a tejmirigyekben tovaterjedve nagyobb méretű növedékek képződnek, amelyek funkciózavart okoznak.

Ritkábban, tehén ízületi betegségek húsevőkben, a belső szervekben elszórtan is tehén ízületi betegségek hasonló elváltozások.

A betegség lassan, alattomosan alakul ki, sokszor csak hetek múlva válik láthatóvá a tömött tapintatú, fájdalmatlan actinomycomás duzzanat. Szarvasmarhában ez az állkapocs, illetve az állcsont eltorzulásához és ezzel a takarmányfelvétel zavarához vezet. Sertésben a tőgyben alakulnak ki kisebb-nagyobb növedékek.

könyökfájás bőrpír duzzanat a csukló ízületei fájnak

A szövetek gennyes gyulladásának következményeként sipolyjáratok alakulnak ki, amelyekből nyúlós genny ürül. Kórbonctan, kórjelzés.

térdízület ízületi gyulladás tünetei és jelei túlsúly térd artrózisával

Az actinomycosisos növedékek lassú kialakulása és a kórbonctani elváltozások kellő alapot adnak a kórjelzéshez. A kórbonctani elváltozások hasonlítanak az actinobacillosiskor lásd később észleltekhez, de az actinobacillosis a szarvasmarhában főként a lágy részeket, az actinomycosis pedig a csontokat érinti.

2. rész: amit tudni kell a légzőszervi megbetegedésekről

A gennyben mindkét betegségben képződnek tőkék, de az actinobacillosisnál a tőkék Gram-negatív fonalakból állnak. Az elváltozások mélyéről vett gennyből anaerob viszonyok között a kórokozó kitenyészthető. Gyógyítás, megelőzés. Az actinomycosisos sarjadzó szövet sebészeti úton való eltávolítása, a maradék részek jódtartalmú oldatokkal való átöblítése, illetve tamponálása, továbbá a helyi és a parenteralisan adott antibiotikumkezelés penicillinekkel, streptomycinnel stb.

A megelőzésben a sebzések, sérülések elkerülése a döntő. A száraz, szúrós vagy durva rostú takarmányt az etetés előtt célszerű aprítani és beáztatni.

A hipermobilitás-szindróma

Az Actinomyces pyogenes okozta betegségek Az A. Természetes viszonyok között is megtalálható a különféle állatfajok nyálkahártyáin. Fakultatív pathogen baktérium, virulens törzsei a vörösvérsejtek feloldódását és a szövetek elhalását előidéző exotoxint termelnek, emellett elbontja a fehérjéket, ami in vivo is kifejezésre jut; a megtámadott szövetek gyakran enyves szagúak.

erős fájdalomcsillapító kenőcsök ízületekre

Bármelyik állatfajban okozhat helyi genynyesedéseket vagy generalizált fertőzéseket, nagyobb jelentősége a szarvasmarhában és a sertésben előidézett kórképeknek van. Egyes törzsei megtelepednek az emberben is. Szarvasmarhában az A.

Kéz- és csuklóízületi gyulladás

A megbetegedések többnyire szórványosak, de rossz higiéniai körülmények között tartott borjúállományokban nagyobb számban előfordulhat köldökfertőzés következtében kialakuló septikaemia, hurutos-gennyes tehén ízületi betegségek és ízületgyulladások. A bikák nemi szervei is fertőződhetnek, ilyenkor a kórokozó többnyire az ondóval is ürül. A bikákban is kialakulhat gennyes ízület- és ínhüvelygyulladás.

a vállízület krónikus diszlokációja

Nyáron, főleg legelőn tartott tehenekben és juhokban, az A. Sertésekben, gyakran más gennyesztőkkel, főként strepto- és staphylococcusokkal együtt, az A.

  1. Személyes adatok feldolgozása.
  2. Lényegesen kisebb a traumák, ízületi és köldökproblémák előfordulási aránya.
  3. Annak érdekében, hogy a tehén ne csökkentsék a termelékenységet, a problémát időben kell elvégezni, szakembertől segítséget kérni.
  4. Az újszülött és itatásos borjúnevelés állategészségügyi kihívásai – Agrárágazat
  5. REUMÁS BETEGSÉGEK KEZELÉSE

Ilyenkor testszerte, a nyirokcsomókban, a tüdőben, a tőgyben, a csigolyákban, de alkalmanként az agyvelőben is tályogok alakulnak ki Szemerédi, Mivel gennyesedéseket számos más kórokozó is előidézhet, a kórjelzéshez bakteriológiai vizsgálatot kell végezni. Bár az A. A megelőzésben fontos a bőr- és a nyálkahártya-sérülések elkerülése, a higiénikus tartási körülmények, továbbá az istállók kiürítés utáni alapos takarítása és fertőtlenítése.

Hasonlócikkek