Elsősegély az ízületek duzzanatában

1. Kondroitin és glükózamin kenőcs
2. Betegségek és a lábak ízületeinek kezelése
3. Korcsolyázók ízületi betegségei
4. Amikor fáj a térd
5. Az ízületi merevség leggyakoribb okai | BENU Gyógyszertárak
6. Elsősegély ismeretek

Kificamodott a bokája? Hétköznapi sérülések, amelyeknél a laikus segélynyújtónak nem feladata megállapítani, hogy valójában rándulásról, ficamról vagy akár törésről van-e szó. Ezt gyakran az egészségügyi dolgozók is csak Röntgen-felvétel alapján tudják megállapítani.

Ennek megfelelően a miért remeg és fáj az ízületek?, a ficam és a törés ellátása hasonló elveken alapszik. Rándulás Rándulás esetében a két csontvég kimozdul a helyéről, az ízületi tok és szalag megnyúlik vagy el is szakad, azonban az ízületet alkotó csontok a helyükön maradnak.

Legenyhébb esetben az ízületi szalagok csupán megnyúlnak. Komolyabb a sérülés, ha részlegesen szakadnak, súlyosabb esetben pedig teljesen el elsősegély az ízületek duzzanatában szakadnak az ízületeket rögzítő, stabilizáló szalagok. A rándulást általában erős fájdalom, duzzanat elsősegély az ízületek duzzanatában vérömleny kíséri.

Gyakori megbetegedések

Rándulás esetén az ízület maga mozgatható, viszont a mozgástartomány erősen beszűkül, és komoly fájdalommal jár. A rándulás röntgenfelvétellel és fizikális vizsgálattal is igazolható.

A rándulás kezelésének legfontosabb lépése a nyugalomba helyezés, a kar felkötése vagy a láb felpolcolása, valamint a sérült ízület hűtése és rugalmas pólyával való rögzítése. Rándulások előfordulási helyei: Vállízület, kar, könyök, csukló, ujjak, térdízület, boka Ficam A ficamok hátterében leggyakrabban sportsérülések állnak, ám a háztartási és munkahelyi balesetek között is nagy számban fordulnak elő.

Az ízületi merevség leggyakoribb okai

A ficam esetén a csontvégek kimozdulnak az ízületből, és rugalmasan rögzített rendellenes helyzetben maradnak külsőleg is látható alakváltozást okozva.

A ficam esetén az ízületi tok és szalagrendszer súlyosabban sérül, ezért a fájdalom is erősebb lehet.

Röntgenfelvétellel és egyéb képalkotó eljárással UH, CT, MRI, arthroszkópia győződhetünk meg a sérülés kiterjedéséről, amely a kezelés menetét nagymértékben befolyásolja. Az ízület stabilitásvizsgálatával dönthető el, hogy konzervatívan gipszrögzítéssel vagy műtéti úton kell a sérülést ellátni.

A leggyakoribb ficamok: a vállficam, a könyökficam, az ujjízületi ficamok, a térdkalácsficam és a bokatörésekkel járó felső ugróízületi ficamok. A teljes ízületi ficamok leggyakoribb tünetei közé a duzzanat, a fájdalom, a sérült ízület teljesen beszűkült mozgása tartozik, esetenként jellegzetesen torz, deformált képet mutat.

Különösen veszélyes a térdízületi teljes ficam, az ilyen ficam verőér-sérüléssel is járhat. Ezért ezekben az esetekben fontos az érfestés készítése és érsebész bevonása a kezelésbe. A teljes ficamok kezelésének első lépéseként az ízületet nyugalomba helyezik, hűtik.

Fontos, hogy laikus ne próbálja meg helyre tenni a ficamot, mert ezzel az ízületi vápa vagy csontfej törését, a szalagok szakadását, valamint ideg- és érkárosodás is okozhat.