Ízületi fájdalom urológus
A leggyakoribb urológiai vizsgálatok Vizeletürítési panaszok kivizsgálása Az olyan észlelhető tünetek, mint a gyakori vizelés, vizeletrekedés, véres ondó ürítése, vérvizelés illetve húgycsővérzés, már egy későbbi stádiumra jellemzőek, ezért a betegség korai felismerése és eredményes kezelése érdekében alapvető fontosságú a rendszeres urológiai vizsgálat.
Ízületi gyulladás 3 oka, 4 tünete, 9 kezelési módja [teljes útmutató]
A húgyhólyag ürülési zavara a hólyagizomzat elégtelen összehúzódásához vezet. A hólyagürülési zavar megállapítása funkcionális diagnosztikai eszközzel történik.
Habituális vetélés — immunológiai okok a háttérben A habituális, vagyis ismétlődő vetélésnek immunológiai oka is lehet.
A vizeletáramlás vizsgálat a vizeletmennyiség, a vizeletürülés átlagos és maximális sebessége, valamint egy vizelési görbe segítségével nyújt értékelhető információt a vizelés jellemzőiről.
A vizsgálat során a páciens egy mérőműszerhez rögzített, tölcsérszerű edénybe üríti ki húgyhólyagját. A mérés, minimum ml vizelet ürítése esetén számít értékelhetőnek.
Prosztata megnagyobbodás okozta problémák vizsgálata A prosztata megnagyobbodás következtében a páciens vizelete nehezen indul és akadozva, vékony sugárban ürül. A vizeletürítés erőlködéssel, minimális mennyiségű vizelet ízületi fájdalom urológus jár. A vizelési inger nagyon sűrűn jelentkezik.
Üzenetet küldök! A hólyaghurut nőknél gyakrabban fordul elő, kizárólag anatómiai okok miatt. Emellett hajlamosító tényezőkként szerepet játszanak bizonyos anatómiai eltérések, cukorbetegség megléte, amely férfiaknál és nőknél egyaránt jelen lehet. Immunrendszeri gyengeség, húgyúti kő, a változó kor és az elhízás szintén hajlamosító tényezők.
További tünetek között szerepel az inkontinenciavalamint a húgyhólyaggyulladás, mely vizeletpangás, illetve bakteriális felülfertőződés következtében alakul ki. Súlyosabb szövődményként előfordulhat vizelési képtelenség, mely akkor alakul ki, amikor a megnagyobbodott prosztata összenyomja, fájdalom volt a csípőízületben járás közben elzárja a húgycső kezdeti szakaszát.
Azon férfiak részére, akik vizeletürítésnél fájdalmat, valamint sűrű vizelési ingert éreznek, prosztata laborvizsgálat javasolt, a prosztata megnagyobbodás okozta problémák feltárására.
Góckutatás
Prosztatarák szűrése A prosztatarák a férfiaknál leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés, ami az esetek többségében idősebb korban jelentkezik. A prosztatarák korai stádiumában, amikor még eredményesen kezelhető, gyakran teljesen tünetmentes, ezért kiemelten fontos, hogy a veszélyeztetett kortól 45 év kezdve a férfiak évi rendszerességgel részt vegyenek urológiai vizsgálaton.
A rektális digitális vizsgálat vagy más néven prosztatavizsgálat során a szakorvos a dülmirigyet a végbélen keresztül tapintja ki.
Amennyiben a szövet keménységéből, valamint a prosztata nagyságából, állagából és érzékenységéből fakadóan daganat gyanúja merül fel, további vizsgálatok szükségesek.
Ide tartozik a prosztata végbélen át történő ultrahangos vizsgálata transzrektális vizsgálata PSA szint mérése vérvétellelCT vizsgálatvalamint a szövetmintavétel biopszia. A prosztata biopszia során végbélen keresztül történő, ultrahang vezérelt tűszúrásos mintavétel történik a prosztata mindkét lebenyéből. A daganatos szövet ultrahang visszaverő képessége gyengébb, mint az egészségesé, ezért az ultrahang vizsgálat során a kóros szövet fekete foltként jelenik meg.
Az úgynevezett PSA a prosztata mirigyei által termelt fehérje. Igaz, hogy a prosztatarák esetében a vér PSA szintje jelentősen megemelkedik, de ez a prosztata egyéb, nem daganatos megbetegedései esetén is előfordul, ezért a végleges diagnózis csak a szövettani vizsgálatot követően állítható fel.
Hererák A hererák ritka daganatos megbetegedés, ami a fiatalabb korosztálynál fordul elő gyakrabban. Szűrése otthoni önvizsgálaton alapszik. Havonta egyszer javasoljuk mindkét here áttapintását.
Reaktív arthritis tünetei és kezelése
Amennyiben a páciens eltérést tapasztal, az urológiai szakvizsgálaton fizikális vizsgálattal, majd here ultrahang útján, valamint a szükséges laborvizsgálatok segítségével kerül sor a diagnosztizálásra. Heveny és krónikus húgyúti fertőzések kivizsgálása A húgyúti fertőzés a leggyakoribb, többnyire bakteriális eredetű fertőzések egyike, melynek során a fertőzést okozó kórokozók a húgycsövön keresztül jutnak be a húgyhólyagba.
A kórokozók megtelepedése a szövetek gyulladását eredményezi. A fertőzés következményeként kialakulhat az alsó húgyúti fertőzésnek minősülő húgycsőgyulladás, illetve húgyhólyaggyulladás.
A szövődmények kialakulása attól függ, ízületi fájdalom urológus meddig jutnak el a kórokozók. Súlyosabb esetben felső húgyúti fertőzés, azaz vesemedence gyulladás is kialakulhat.
A térdízületi gyulladás típusai
A húgyúti fertőzés diagnosztizálása a ízületi fájdalom urológus alapján, vizelet — és vérvizsgálat útján, illetve a húgyutak és a vese vizsgálatának segítségével történik.
Vizelettartási problémák Az akarattól függetlenül jelentkező, húgycsövön keresztül történő vizeletvesztést inkontinenciának nevezzük, mely enyhe, középsúlyos és súlyos is lehet. A páciensek részletes kivizsgálásának egyes esetekben az urodinámiás vizsgálat is része, mellyel az inkontinencia oka is feltárható. Abban az esetben, ha a konzervatív kezelési módszerek nem vezetnek eredményre, a stressz inkontinencia erőlködés hatására bekövetkező vizeletvesztés teljes vagy részleges megszüntetésére alkalmazott eljárás az úgynevezett TOT műtét.
Mi az a porckopás?
Vesekő A vese a kiválasztásért felelős páros, bab alakú szerv. Ízületi fájdalom urológus szerint eltávolítja az anyagcsere során keletkezett bomlástermékeket, megszűri és tisztítja a vért, valamint szabályozza a szervezet vízháztartását.
A térdízületi gyulladás típusai A térdízületi gyulladás típusai A térdízület az emberi test legnagyobb és legösszetettebb ízülete. Fő alkotóelemei a csontok, porcok, valamint az ínszalagok, amik együttműködve biztosítják a stabilitást mozgás közben. Járásnál a testsúly fele, lépcsőzéskor két-háromszorosa nehezedik a térdízületre.
A vesekő a vizeletképző és elvezető szervekben alakul ki, amikor a folyadék és az oldott anyagok közötti egyensúly felbomlik.