Osteoporosis és arthrosis kezelése
Oestrogének Oralis oestradiol vagy bőrön át alkalmazott oestradiol valerate 1—2 mg. A termék fajtájától függően a transdermalis tapaszból naponta 25—50 µg oestradiol, vagy 0. Raloxifene 60 mg szájon át naponta egyszer.
A RANKL az osteoclast- prekurzorokon és érett osteoclastokon lévô sejtfelszíni RANK-hoz való kötôdésével és aktiválásával serkenti az osteoclastogenesist és az osteoclast-aktivitást. Az aktiválódás specifikus gének expressziójához vezet, melyek szerepet játszanak az osteoclastok differenciálódásában, túl- élésében és csontreszorpciós aktivitásában. Az ugyancsak az osteoblastok által termelt harmadik protagonista, az osteo protegerin OPG megakadályozza a RANK aktiválódását és a következményes osteoclastogenesist, így gátolva a csont- bontást.
Oszteoporózis
E rendszer zavara fokozott osteoclast-aktivitáshoz és csontreszoprcióhoz vezet. Az arthrosis Osteoporosis és arthrosis kezelése, osteoarhritis patológiai jellegzetessége a porc pusztulása, a synovialis membrán gyulladása és sub chondralis csonteltérések megjelenése.
A porcelfajulás az OA elsôdlegespatológiaimechanizmusa, és a subchondralis csont- ban lejátszódó változások kulcsszerepet játszanak a betegség folyamatában. Klinikai és laboratóriumi bizonyítékaink is vannak arra, hogy OA kapcsán zavar áll be a subchondralis csont anyagcseréjében, melynek hátterében valószínûleg az osteoblastok kóros mûködése áll. Az OA során bekövetkezô subchondralis változások feltehetôleg csontreszorpcióval és kóros csont-sclerosissal hozhatók kapcsolatba.
A stroncium-raneláttal SR kapcsolatos újabb klinikai kutatások szerint az SR-nek szerepe lehet az OA kezelésé- ben is, mivel lassította a csigolyákat érintô OA radiológiai jeleinek progresszióját, és enyhítette azon nôbetegek 10 év ízületek fájnak fájását, akiknél az osteoporosis mellett a gerincet érintô OA is fennáll egyidejûleg.
A bemutatott vizsgálatban arra keresték a választ, hogy az SR miként befolyásolja azokat a kulcstényezôket, melyek szerepet játszanak az OA során létrejövô subchondralis csontbontásban.
Humán subchondralis osteoblastok tenyészetéhez 0,1, 1 és 2 mM SR-ot adtak. Az osteoblastok praeosteoclastokkal a perifériás vérben lévô humán differen- ciált mononukleáris sejtek történô inku- bációját követôen.
